Bemegy egy előadás PDF-je, kijön egy javasolt útvonal leckékkel és gyakorlással. Lépésről lépésre bemutatjuk, hogyan működik az AdaptIQ MI-alapú tartalomkészítése – és miért marad minden döntés az oktatónál.
A legtöbb kurzus valamilyen formában már létezik: előadásjegyzetek, diasorok, kiosztott segédanyagok. Ami időt visz el, az ezek átalakítása olyasmivé, amivel a hallgatók gyakorolni tudnak – megfelelő méretű leckékké, feladatsorokká, magyarázattal ellátott feladatokká. Az AdaptIQ MI-alapú tartalomkészítése a vázlatírást végzi el, minden döntés pedig az oktatónál marad.
1. lépés: az anyag
Az oktató feltölti a forrásanyagot: PDF-et, Word-, PowerPoint- vagy Excel-fájlt, CSV-t, Markdownt vagy egyszerű szöveget, JSON-t, illetve képeket. Az AdaptIQ kinyeri a szöveget, indexeli és kereshetővé teszi, így az asszisztens később megtalálja a megfelelő oldalakat. A képeket egy képértelmező modell írja le, így egy ábra sem marad vakfolt.
A feltöltött fájlok privát tárolóban vannak, és csak hitelesített oktatói végponton keresztül tölthetők le. Bármit írjon is egy dokumentum, az asszisztens adatként kezeli: a feltöltött szöveg a promptban elkerítve, az utasításoktól elkülönítve szerepel.
2. lépés: útvonaljavaslat
Amikor egy oktató MI-vel indít új útvonalat, az asszisztens elolvassa a dokumentum szerkezetét és oldalait, majd felépítést javasol: az útvonalat, annak témaköreit, valamint az egyes témakörökön belüli leckéket és feladatsorokat. Minden lépésnél ott áll, melyik oldaltartományból származik, így az oktató egy pillantással ellenőrizheti a forrást.
Ekkor még semmi sem jön létre. A javaslat egy vázlat a chatben. Az oktató elfogadhatja, elvetheti, vagy saját szavaival módosítást kérhet, mielőtt bármiből tartalom lenne.
3. lépés: a tartalom generálása
Ha a felépítést elfogadták, a „Generate content” gomb lépésenként megírja: minden leckét 300–900 szóban, az anyag nyelvén, és feladatsoronként három–nyolc feladatot. Egy folyamatjelző mutatja, melyik lecke vagy feladatsor készül éppen, és mennyibe került eddig a generálás. Az oktató bármikor leállíthatja; a már futó lépés még befejeződik.
A feladatok nem mind feleletválasztósak. Az asszisztens az AdaptIQ tizenkét beépített feladattípusából tízet meg tud írni – köztük hiányos szöveget, rövid numerikus választ, sorba rendezést, kategóriákba sorolást, kitöltendő táblázatot és fogalomtérképet –, valamint a biomechanikai modul generált statikafeladatait.
4. lépés: az oktató dönt
Minden vázlat csak javaslat. Az oktató elfogadhat egyet, elfogadhatja az alatta lévőkkel együtt, vagy egy egész köteget egyszerre. Elvetheti, ami nem illik a kurzusba, vagy módosítást kérhet – egy meglévő feladat módosítása előtte–utána nézetben jelenik meg.
Elfogadás előtt bármelyik feladat kipróbálható a valódi hallgatói felületen, telefonos vagy asztali keretben, illetve teljes képernyőn. Ha az oktató „@” jelet ír a chatbe, az asszisztenst egy adott leckére, feladatsorra vagy feladatra irányíthatja, egy feladat „Ask AI to change this” gombja pedig a következő üzenethez csatolja az adott feladatot.
Az asszisztens vissza is kérdezhet: tisztázó kérdést tehet fel az oktatónak, a válaszhoz gyorsválasz-gombokat kínálva.
5. lépés: ellenőrzés, mielőtt a hallgatók látnák
Az elfogadott MI-tartalom MI-készítésűként jelölve, „needs review” állapotba kerül. A hallgatók addig nem látják, amíg egy oktató jóvá nem hagyja, és amíg maradt jóvá nem hagyott MI-tartalom, a közzététel nem lehetséges. Minden mentés – akár oktatótól, akár az MI-től származik – revízióként tárolódik, így egy korábbi változat visszaállítható.
Költségek és szabályozás
Az MI-alapú tartalomkészítés ki van kapcsolva, amíg egy webhelyre vagy modulra be nem kapcsolják. Minden webhelynek van egy napi, amerikai dollárban megadott MI-költségkerete, amely hiba esetén zár: ha a beállítás hibás, az MI-munka leáll, nem pedig korlátlanul fut tovább. Oktatónkénti használati korlátok érvényesek, a modellek pedig – külső szolgáltatók nagy nyelvi modelljei, az OpenRouteren keresztül elérve – webhelyenként cserélhetők.
Az eredmény nem gép írta kurzus, hanem gyorsan elkészült első vázlat, amelyet a tárgyat ismerő ember ellenőriz, és csak akkor tesz közzé, ha elégedett vele.